Miután bejártuk Kanada nyugati partját, Vancouver Islandet, Vancouvert és környékét, átrepültünk Calgaryba, hogy felfedezzük a Banff, - és a Jasper Nemzeti Parkot.
9 teljes napot töltöttünk itt, és ugyancsak a campervanes kaland mellett döntöttünk.
Nagyon röviden összefoglalva: Banfftól felvezettünk Jasperig a Icefields Parkwayen, útba ejtve számos csodaszép túraútvonalat és kilátót.
De mielőtt még bemutatnám a legszuperebb túraútvonalakat, hozok pár elengedhetetlen információt
Tartalom:
Banff, Jasper, Icefields Parkway
Általános információkat Kanadába utazáshoz ebben a blog bejegyzésemben találsz
Discovery Pass
Aki a kanadai utazása során legalább 7 napot tervez nemzeti parkban tölteni, akkor annak jobban megéri az éves Discovery Passt megvásárolni, mint napijegyeket venni.
Egy napijegy általában 10,5 CAD per fő, a Discovery Pass pedig 72 CAD, és ezzel korlátlanul lehet látogatni Kanada összes nemzeti parkját egy éven keresztül. (2023)
Mivel ez egy kis papír-fityegő, amit fel kell lógatni a visszapillantó tükörre, ezért nem elég a bérlet online visszaigazolása, ugyanis a nemzeti park kapuin áthaladva, illetve a nemzeti parkon belül a szélvédőn keresztül ellenőrzik a Discovery Passt, és ha nem szeretnél várni és extra pénzt fizetni hogy ezt a kis szélvédő-fityegőt postázzák, akkor mindenképpen érdemes helyben megvenni, az első belépés során. Ehhez az kell, hogy nyitvatartási időben érkezz az egyik nemzeti park fő látogatóközpontjába. Az értékesítő pontok pontos listája a Parks Canada honlapján elérhető.
Napijegyet automatánál is lehet venni, de Discovery Passt csak személyesen a pénztárostól.
Mikor menjünk Kanadába túrázni
Kanadában a túrázáshoz a május közepétől szeptember végéig tartó időszak a legkedvezőbb. Ekkor már sok helyen elolvad a hó, nincsenek mínuszok, hosszúak a nappalok, és magas a napos órák száma. Június még előszezonnak számít, és július-augusztus az igazi csúcsszezon.
Ekkor nemcsak külföldről, hanem Kanadán belülről is rengetegen jönnek élvezni a gyönyörű természetet.
Időjárás a hegyekben
Az időjárás a hegyekben teljesen kiszámíthatatlan. Simán lehet hogy egyszer süt a nap, negyed óra múlva meg szakad az eső. Egyik nap lehet 30 fokos meleg, másnap meg arra kelsz hogy havasak a hegyek. Ha valaki a kanadai nemzeti parkokat szeretné bejárni, akkor mindenféle időjárásra fel kell készülnie. Fontos a megfelelő, vízálló túrafelszerelés. És ezek közül is a legfontosabb a jó túracipő. A jó túracipőnek jó a tapadása, nem ázik át, tartja a bokát, és kényelmes annyira hogy tudj benne napi 15 km-t túrázni.
A kanadaiak egyébként azt mondják, hogy nincs rossz idő, csak rossz túrafelszerelés.
Ami még nagyon csalóka, az az ha jó idő van a túra kezdeténél. Ekkor sem szabad további ruha réteg nélkül elindulni, mert fent a hegyen teljesen mások az időjárási viszonyok, sokszor nagyon erősen fúj a szél, és ha a felfelé mászás során kiizzad az ember, akkor fent könnyen meg lehet fázni.
Nemzeti parkok - éjszakázás
Kanadában a nemzeti parkokban szigorúan csak hivatalos kempingekben lehet éjszakázni akár sátrazásról, akár campervanben éjszakázásról van szól. A nemzeti park területén belüli kempingekben éjszakázás alapfeltétele az érvényes park belépő.
A kis campervannel való éjszakázás ára 25 CAD-nál kezdődik, de átlagban inkább 35 CAD környékén vannak a legolcsóbb helyek. De eszméletlen hogy a nagy többség mekkora lakóautó-monstrumokkal érkezik a kempingekbe, sőt sokaknak még telepített lakókocsija is van, melyet akár egész évben ott hagy a kiváltott / megvásárolt kempinghelyen.
Nem viccelek, de vannak akkora busz méretű lakóautók, amik kb akkorák mint egy 50-60 m2-es lakás, minden extra komforttal felszerelve.
A legjobb applikáció akár a fizetős kempingek, akár a nemzeti parkon kívüli ingyenes kempingek megtalálására a Wikicamps Canada, illetve a Campendium és az iOverlander sem rossz.
Előzetes kemping foglalás
Július-augusztusban kb esélytelen szállást / kempinghelyet találni előzetes foglalás nélkül.
Nekünk már június közepén is voltak teltházas kempingek, ahol nem kaptunk helyet, és emiatt pluszban el kellett autóznunk egy távolabbi kempingbe, ahol még tudtak minket fogadni. Ez az óriási tumultus leginkább Banffban és a környező kempingekben, illetve Lake Louise környékén a legdurvább.
A kempingeknek azonban van egy-két szabad helyük, melyeket vészhelyzetre tartanak fenn, pl. ha lerobban egy autó a környéken, vagy ha a kempingen belül rádől egy fa egy másik placcra. Viszont ha semmi ilyen probléma nem adódik, akkor általában este 10-11 után, miután bezár a recepció, kiírják az üzenő táblára a “későn érkezőknek”, hogy az X. számú kempinghely még szabad, és el lehet foglalni. Ebben az esetben reggel kell kifizetni amikor kinyit a recepció.
A Parks Canada honlapja a foglalásokat illetően nem túl felhasználó barát, de előzetes kemping foglalásra csak ott van lehetőség. De ha valaki július-augusztusban érkezik (sokszor már júniusban is), akkor mindenképpen foglaljon időben, hogy ne kelljen feleslegesen autókázni szabad kemping után kutatva.
Mi ezekben a kempingekben éjszakáztunk:
Two Jack Campground: pici tóparti kemping
Lake Louise Overflow Camp: egy nagy murvás parkoló egy darab pottyantós WC-vel a főút mellett
Lake Louise Campground: nagy, jól felszerelt kemping a Banff Nemzeti Parkban
Whistlers Campground: nagy, jól felszerelt kemping a Jasper Nemzeti Parkban sok őzzel
Bear spray - medve spray
A nemzeti parkokban a túrázásokhoz elengedhetetlen felszerelés a Bear spray. Nem vicc, még a helyiek is állandóan viszik magukkal, ez nemcsak egy turista csali.
Ugyanis, a nemzeti parkok nagyon sok macinak adnak otthont. Vannak grizzly medvék és fekete medvék is. És ugyan nagyon aranyosak, de mégis nagyon veszélyesek tudnak lenni.
Ha messzebbről látunk egy medvét, akkor nyugodtnak kell maradni, nem szabad hátat fordítani, és hangosan kell beszélni, kiabálni és megvárni amíg odébbáll.
De ha mondjuk a túraútvonalon pont keresztezitek egymás útját, és a maci veszélyben érzi magát, akkor agresszívvá tud válni, és medvetámadás esetén az egyetlen túlélési lehetőség a medve spray használata.
A medve sprayt úgy kell elképzelni, mint egy nagykiszerelésű paprika sprayt. Kb akkora mint egy fél literes üveg. Csak egyszer lehet használni, ugyanis ha meghúzzuk a kart, akkor a flakon egész tartalma kilövell, körülbelül 5-8 méterre. Azonban ez tényleg csak végszükség esetén használható, amikor azt látjuk hogy a medve támad.
Egy ilyen bear spray 35-40 CAD-nál kezdődik, de mi például tudtunk kölcsönözni az autóval együtt, és mivel szerencsére nem kellett használnunk, ezért visszakaptuk az árát.
Volt szerencsénk többször is látni medvét, de mindig autóból az út mentén. Így, annak ellenére hogy pár méterre voltunk tőlük, teljesen biztonságos volt a helyzet, és őszintén szólva abból kiindulva hogy milyen békésen legelésztek az út mentén nekem teljesen úgy tűnt hogy teljesen ártalmatlanok, és nem is nagyon tudnám elképzelni róluk hogy megtámadnának, de ennek ellenére mégis sokszor történik medve támadás. Tehát a látszat néha csal…
Arra nagyon nagy figyelmet fordítanak, mind a kempingekben, mind a piknik helyeken, hogy ne hagyjanak elöl ételmaradékot a túrázók, mert az odavonzza a medvéket, és az nagyon veszélyes, ha hozzászoknak az emberi ételmaradékokhoz. Éppen ezért minden megállónál medvebiztos nagy fém-kukák vannak. A konténerek tetején van egy kis rés, ahova kézzel kell benyúlni, és meghúzni egy kallantyút, és így lehet csak kinyitni a kukát. A macik mancsa nem fér be ebbe a résbe, így tehát nem tudják kinyitni a kukákat.
Banff , Jasper, Icefields Parkway
És most hogy az operatív dolgokkal megvagyunk, összeszedem Nektek a legjobb túrákat a Banff, Jasper, Icefields Parkway és ezeket körülölelő nemzeti parkok környékén. Nem fontossági sorrendben mutatom be, mert akkor össze-vissza ugrálnánk a térképen, hanem napi lebontásban mutatom be, hogy lássátok, hogy mi az ami teljesíthető 1-1 nap.
A Banff Nemzeti Park és a Jasper Nemzeti Park egyébként össze van nőve, teljesen folytatólagosan következnek egymás után az út mentén.
1. nap: Banff és környéke
Lake Minnewanka
Two Jacks Lake
Séta Banffban
Banff egy eszméletlenül hangulatos kis városka, tele turistacsalogató éttermekkel, boltokkal. Érdemes sétálgatni egyet a városban és betérni egy-két fotógalériába, ahol Kanada legszebb természetfotóit csodálhatjuk meg.
Banffban a vasútállomáson érdemes parkolni, itt több száz ingyenes parkolóhely található, és sétatávolságra van a belvárostól. De ha valaki csak rövid látogatást tervez, akkor a belvárosban lévő szupermarket parkolójában is lehet egy órát parkolni.
Cascade of Time kert Banffban található a Cascade of Time mini botanikus kert. Ez egy nagyon szép kis kert tele mini vízeséssel, patakkal és virágokkal. Ingyenes a belépés.
Tunnel Mountain túra: 4,3 km, 268 m szintkülönbség
A banffi gondola szerintem nyugodtan kiváltható a Tunnel Mountain túra teljesítésével. A felfelé úton is, de leginkább persze a csúcson csodaszép a kilátás egész Banffra és a környező hegyekre.
Bow vízesés, folyóparti séta
Mount Norquay kilátópont
Vermillion Lakes kilátópont
2. nap: Johnston Canyon: Ink Pots oda-vissza ~11,4 km, ~330 m szintkülönbség
Johnston Canyon:
Lower Falls (2,4 km, 30 m szintkülönbség)
Upper Falls (5 km, 120 m szintkülönbség)
Ink Pots (11,4 km, 330 m szintkülönbség)
A Johnston kanyont mindenképpen ajánlom, mert egy nagyon szép túraútvonal. A végén van egy kis meredekebb szakasz ahol ki lehet fulladni, de mindenképpen megéri.Ez egy nagyon népszerű túraútvonal, úgyhogy korán érkezz, egyrészt a parkolóhely miatt, másrészt hogy ne legyen tömeg az úton és a vízesésnél és a kanyonos kilátónál ne kelljen sorban állni. Sokan egyébként az Upper Fallsnál lemorzsolódnak, ezért a túra végénél az Ink Potsnál már nincs akkora tömeg.
Az Ink Pots, vagyis a “tintatartók” a túra végén egy nagyon különleges jelenségnek adnak otthont. 5 kis mini-tó alakult ki a föld alól feltörő forrásvizek környékén. Az ásványokban gazdag, kb. 4 fokos feltörő víz átszivárog a homokon és a kavicsokon és a zöldes-kék medencékben lehet látni ahogy bugyogva eléri a felszínt (a mini-tó fenekét), és koncentrikus köröket képez a tó alján a homokban. Nagyon különleges természeti jelenség.
Vezetés Lake Louiseba
3. nap: Lake Louise: ~17 km túra, ~900 m szintkülönbség, ha az összes lent említett helyre eltúrázol
Lake Louise (a Lake Morainenel vetekedve) az egész Banff Nemzeti Park, vagy talán egész Kanada egyik leghíresebb túrája.
Nem is csoda hiszen itt is egy teljesen egyedülálló jelenséget figyelhetünk meg. A Lake Louise fentről nézve olyan, mintha egy pasztell babakék-babazöld festéket kiöntöttek volna. Ez a különleges szín a környező gleccserek olvadékvizének köszönhető, ugyanis a gleccservíz a hegyekről a tóba érve úgynevezett “rock flour”-t (szikla lisztet) hoz magával. Ezek a kis miniatűr sziklatörmelékek és ásványi anyagok a tó felszínén úszva egy különleges réteget képeznek, amiről a fény visszatükröződik. Minél több ilyen “gleccser hordalék” részecske található a vízben, annál türkizkékebbnek látszódik a víz.
A Lake Louisenál nagyon limitált a parkolóhelyek száma. Reggel héttől este hétig fizetős a parkolás, és csak napijegyet lehet venni 21 CAD-ért. Mindenképpen nagyon korán kell érkezni. Július-augusztusban van, hogy már reggel hétkor betelnek a parkolók. Ekkor már csak járatos busszal lehet ideérkezni Lake Louise kisvárosából vagy Banffból.
Mi itt egy egész napos túrára vállalkoztunk. Az idővel óriási szerencsénk volt, végig szikrázó napsütés volt.
Lake Louise: ikonikus türkizkékes gleccsertó, melyet hegyek és gleccserek öveznek
Mirror Lake: kis tó a Big Beehive (Nagy méhkas) tövében, melyben gyönyörű a tükröződés
Lake Agnes: közepes méretű tó a Big Beehive csúcstámadása kezdeténél
Big Beehive: óriási szikla, ahonnan gyönyörű a kilátás a Lake Louisera
Plain of the 6 glaciers: a gleccserek tövéig felvezető túraútvonal, csodás körpanorámával az egész út során, hihetetlen élmény
4. nap: Lake Moraine: ~11,6 km túra, ~725 m szintkülönbség
Fent említettem, hogy a Lake Moraine, a Lake Louisesal vetekedve a kanadai túrák egyik legnépszerűbbje. Nem csoda, hiszen mindkettő csodaszép. És nekünk olyan óriási szerencsénk volt, hogy mindkettőnél csodás időt fogtunk ki.
A Lake Morainehez 2023-tól nem lehet bemenni saját autóval, mert nagyon limitáltak a parkolási lehetőségek. Ezért szervezett buszjáratok vannak, ahol csak limitált mennyiségű jegyet lehet foglalni kijelölt idősávonként.
Érdemes ide is korán reggel érkezni, hisz akkor a legszebbek a fények, viszont a kora reggeli buszjáratokra hamar elfogy a jegy, úgyhogy amint megvan hogy melyik napra tervezed Lake Morainet, egyből érdemes lefoglalni. Ezt is, csakúgy mint a kempingket, a Parks Canada honlapján keresztül lehet lefoglalni, és foglalás előtt szükséges a regisztráció.
Két nappal az adott dátum előtt reggel 8-kor még foglalhatóvá tesznek pár last minute jegyet, de ha ezekre pályázol, akkor állíts ébresztőt, és pontban 8:00-kor csapj le rá, különben nem lesz már. A shuttle ára fejenként 8 CAD.
Lake Moraine - Rockpiles kilátópont
Első rövid kis sétánk az ikonikus Rockpiles kilátóra vezetett. Ez egy rövid kis séta, gyönyörű szép kilátással. Ez a kép van egyébként a kanadai 20 dolláros bankjegyen.
Mivel a 6:30-as busszal jöttünk, ezért itt reggeliztünk meg, csodás kilátással. Kellett is az energia, mert nagy fába vágtuk utána a fejszénket.
Larch Valley trail → Minnestimma Lakes → Sentinel Pass
A Larch Valley trailen feltúráztunk a Sentinel Pass legtetejéig, ami oda-vissza ~11,6 km túrát és ~725 m szintkülönbséget jelentett.
A túra tetején a hegycsúcsok és a gleccserek magasságában voltunk. Gyönyörű volt a körpanoráma, és az utolsó szakaszon még havon, jégen is át kellett kelnünk, hogy felérjünk a csúcsra.
A kis mókuskák meg mindenhol ott voltak, a tóparttól kezdve a hegycsúcsig, mindenhol.. 🙂
Elég rendesen elfáradtunk a túra végére, úgyhogy jól esett felülni a buszra visszafelé. Fontos hogy figyelj rá, hogy melyik buszra szállsz, mert más helyről visz az a busz ami visszavisz a Lake Louiseba a síterep parkolójába (ahonnan indul reggelente a busz), illetve az a busz, ami átvisz a Lake Louise tóhoz. Úgyhogy mindenképpen ellenőrizd a menetirányt beszálláskor.
5. nap: esőnap + Emerald Lake: ~5,1 km, ~122 m szintkülönbség
Eredetileg ezen a napon mentünk volna fel északra Jasperig, csak sajnos szinte egész nap szakadt az eső, a hegycsúcsokon meg a hó. Egész hihetetlen volt, hogy előző nap még szinte nyári idő volt, most meg tiszta nyálkás, borús, esős idő.
De mi nagyon eltökéltek voltunk, és az Emerald Laket még ilyen időben is körbesétáltuk. Ha óramutató járásával megegyező irányban vágsz neki a sétának, akkor az út első felében szép panorámában gyönyörködhetsz. A második szakasz pedig az erdőben vezet.
6. nap: Icefields Parkway: ~230 km autóút, gyönyörű kilátópontokkal, gleccserekkel, tavakkal és túraútvonalakkal
Mi eredetileg egy nappal korábban mentünk volna végig ezen az úton, csak aznap szinte megállás nélkül szakadt az eső. Így egy nappal el kellett tolnunk ezt a programot, mert esőben nem sok értelme van végigcsinálni, hiszen ez az út egy gyönyörű panoráma út, és pont az a lényege, hogy úgy mész végig ezen a ~230 km-en hogy bármerre nézel, gyönyörű hegyek, kilátás…
Ugyan még másnap reggel is egy kicsit borús volt az idő, de legalább nem szakadt az eső, és ugyan felhőkkel tarkítva, de mindent lehetett látni.
Illetve mivel Calgaryból repültünk haza, ezért ugye visszafelé is megtettük ezt az utat, és akkor meg megint egy másik arcát láthattuk az Icefields Parkwaynek.
És egyébként óriási szerencsénk volt az időjárással, mert a három hetes kanadai utunk során egyetlen egy nap volt amikor igazán rossz idő volt, és azt leszámítva, végig tökéletes időnk volt túrázásra, sőt volt hogy 30+ fok volt, azaz tiszta nyári idő, ami Kanadában június első felében nem jellemző.
Bow Lake kilátó: egyből az út mentén
Az Icefields Parkwayen rengeteg gyönyörű kilátópont van, közvetlenül az autóút mentén. A Bow Lake kilátó is ilyen.
Egyébként szerintem hihetetlen, de szinte az összes útmenti kilátópontnál, még akkor is ha az csak éppen az út kiszélesítése, van egy WC. Kulturált pottyantós WC-k vannak (angol WC-szerűen megoldva). A víz nincs bevezetve, de kézmosó helyett mindenhol van kézfertőtlenítő, ami mindig fel van töltve. Mi egyszer sem találkoztunk kifogyott tartállyal.
Peyto Lake kilátó: türkizkék gleccsertó, rövid sétára a parkolótól
Waterfowl Lakes kilátó: egyből az út mentén
Mistaya kanyon: ~2 km-es séta oda-vissza a parkoló, ~87 m szintkülönbség
Ez egy könnyű túra le a parkolótól a kanyonhoz. Egészen hihetetlen, hogy milyen óriási sodrása van a folyónak, amikor megérkezik a kanyon szikláihoz. Ekkora erővel, nem is csoda hogy alagutakat tud vágni magának a víz a kőkemény sziklákban. Itt nagyon óvatosnak kell lenni, mert a sziklák nedvesek lehetnek a magas páratartalomtól és a vízpermettől, és a sziklák szélén semmilyen védőkorlát nincs. És ha itt valaki beleesik a vízbe akkor utána esélye sincs. Na de ezzel nem akartam elrettenteni senkit, érdemes lemenni, mert gyönyörű, csak óvatosan!
Saskatchewan River Crossing: kilátó kb 30 méterre a parkolótól
Ez a folyók által kialakított medence, fontos szakasza volt a régi, British Columbiába tartó szőrme kereskedelmi útvonalnak. Nekünk viszont a kilátást felülmúlta az élmény hogy itt láttunk először pár méteres távolságra macit. Egyszercsak láttuk, hogy a piknikezők fénysebességgel elkezdték elpakolni az ételeket, italokat, és aztán észrevettük, hogy a parkoló túloldalán egy fekete medve békésen legelészi a pitypangot. Kocsiba pattantunk a biztonság kedvéért, és kocsival kb 3-4 méteres távból tudtuk szemügyre venni a medvét. Nem zavartatta magát, teljesen nyugodtan legelészett, és amint elfogyott a pitypang, egy kicsit odébb állt.
Big Bend kilátó: egyből az út mentén
Panther Falls vízesés: látszik az út széléről, de akár oda is lehet túrázni
Parker Ridge túra:
Ezt áttoltuk a visszaútra, mert odafelé borús idő volt, és egyébként sem fért volna bele időben az összes többi látványosság mellett a mai napba, ugyanis így hogy a Parker Ridget áttoltuk, így is sötétedéskor végeztünk az utolsó megállónál, a Maligne kanyonnál.
Athabasca gleccser túra: rövid séta a parkolóból, ~pár száz méter, ~ 60 m szintkülönbség
Ez az a gleccser, melyen akár túrázni is lehet. Illetve gleccserjáró buszokra is befizethetnek a turisták. Ez szerintem nagyon rossz kezdeményezés, mert a globális felmelegedésnek köszönhetően extrém mértékben felgyorsult a gleccserek visszahúzódása. Évente körülbelül 4-5 méterrel húzódnak vissza a gleccserek ezen a területen, és a több tonnás buszok, és a meleg kipufogó gőz tovább ront a helyzeten…Mi Argentínában voltunk gleccsertúrán, ami óriási élmény volt. Csak az az óriási különbség, hogy az argentin Perito Moreno gleccser egyike azon kevés gleccsernek ami még ma is növekvő fázisban ban, nem pedig visszahúzódóban. És ugye a másik óriási különbség, hogy nem buszokkal mentünk fel rá, hanem gyalog.
Ezért itt Kanadában én semmiképp nem ajánlom ezeket a buszos túrákat. Gyalog is el lehet sétálni majdnem teljesen a gleccser tövéig. Onnan is gyönyörű a látvány.
Tangle Creek vízesés: egyből az út mentén
Stanley Falls vízesés: ~3,9 km ~163 m szintkülönbségEz a túra nekünk kimaradt idő hiányában. De elvileg egy könnyű túra, szép vízeséssel a végén.
Sunwapta Falls vízesés: rövid séta a parkolótól, de hosszabb túrára is van lehetőség a folyó mentén
Athabasca Falls vízesés: ~1 km, ~25 m szintkülönbség, könnyű sokszínű körséta a parkolótól, nagyon ajánlom!
Valley of the Five lakes trail: ~4,8 km, ~163 m szintkülönbség
Ez a túraútvonal már nagyon közel van Jasperhez, úgyhogy a késő délutáni, kora esti órákban teljesítettük. Így nagyon szépek voltak a fények és az idő is pont kellemes volt. A tavak, főleg a 3. és a 4. nagyon szép kékes-zöld árnyalatú. Könnyű, árnyas túraútvonal.
Mi nagyon izgatottak voltunk a túra során, mert pár napja túrázók találkoztak grizzlykkel ezen az útvonalon. Nagyon figyeltünk végig, és szerencsére közelről nem találkoztunk macikkal.
Maligne kanyon: ~3,7 km, ~131 m szintkülönbség
Ezzel a túrával zártuk a mai napot. Konkrétan mi voltunk az utolsók akik visszaértek a parkolóba naplementekor.
Egy csodaszép túraútvonal vezet a kb. 50 méter mély Maligne kanyon mentén, melyen öt híd is átvezet. A negyedik hídig mindenképpen ajánlott elmenni, mert addig tart az igazi kanyonos rész, ahol a víz sziklákon keresztül töri magának az utat, és ezen a szakaszon gyönyörű formációkat figyelhetünk meg.
Majd a negyedik híd után kezd kiszélesedni a folyó, és az ötödik hídnál már nyomát sem látjuk a pár kilométerrel arrébb lévő kanyonnak.
Olyannyira hogy a negyedik híd után van egy szikla amely vadvízi evezőknek kedvelt startoló helye, és innen kajakostól “becsúsznak” a vízbe és kezdődik nekik a kaland. Nagyon veszélyes sport egyébként, de “nézőként” nagyon látványos.
A kanyon környéke egyébként nagyon különleges, mert a környező sziklák több kilométernyi föld alatti barlangrendszert rejtenek, tehát sokkal több víz mozog itt, mint amit szabad szemmel látunk. Kutatók piros festékkel megfestették a vizet, és ebből rájöttek, hogy nyári időszakban, nagy vízbőség esetén 12-24 óra leforgása alatt jut el a víz a Medicine-tótól a Maligne kanyonig a földalatti barlangrendszeren keresztül. Ugyanez téli hónapokban, kis vízbőség idején 5-9 napig tart.
7. nap: Jasper környéke
Sulphur Skyline túra: ~5 km, 700 m szintkülönbség
Ez volt egész Kanadában a legdurvább túránk. 2,5 km-en keresztül végig hegynek fel, 700 métert emelkedtünk. De mivel ugye nem tengerszintről indultunk, hanem körülbelül 1800 méterről, ezért mire felértünk a hegycsúcsra, egy magasságban voltunk a környező 2500-3000 méter magas hegycsúcsokkal.
Az utolsó szakaszon óriási széllökések voltak. Annak ellenére hogy felfelé teljesen kimelegszik az ember a meredek mászástól, a hegycsúcson szükség lesz minden extra rétegre.
A túra végén, a hegy tetején szép és különleges volt a körpanoráma, azonban nekem ez a túra nem nyerte el a tetszésemet, mert kb 100 méterrel a csúcs előttig végig erdőben mentünk, nem sok kilátással, és nemcsak a felfelé, hanem a lefelé út is extrán megerőltető a térdnek.
Ez egy haladó nehézségű túra, úgyhogy tényleg csak azoknak ajánlom akik formában vannak.
Viszont ha valakinek még van kedve akkor a túra végénél kipihenheti a fáradalmakat, hisz itt található a Miette Hotsprings termálvizes fürdő.
A megerőltető túra után kicsit lightosabb program következett.
Pyramid Lake: gyönyörű kilátás a különleges vöröses piramis hegyre
Mindenképpen sétáljatok be a kis Pyramid Islandre. Ide csak gyalogosan lehet bemenni, kb 15 perc alatt kényelmesen végig lehet sétálni, nagyon hangulatos kis séta, gyönyörű panorámával.
Patricia Lake
Késő délutáni órákban még elautóztunk a Medicine Lakehez és a Maligne Lakehez. Visszafelé úton pedig láttunk pár fekete medvét.
Egyébként nagyon szép a tavakhoz vezető autóút, és nagy esély van vadvilágot látni ezen a környéken.
Medicine Lake
Maligne Lake, Spirit Island
8. nap: Mount Robson, vissza Lake Louiseba
Mount Robson Nemzeti Park
A Mount Robson British Columbiában található, tehát amikor az albertai Jasperből elautóztunk BC-be, akkor ugye átléptük a tartomány-határt. És nagy meglepetésünkre egy út menti fa tábla informált minket hogy ne felejtsük el átállítani az óránkat egy órával… :)
A Mount Robsonban pár megállónk volt:
Yellowhead piknik park: piknikezés és rövid séta a tóparton
Moose-tó
És a Mount Robson látógatóközpont ahonnan gyönyörű a kilátás magára a Mount Robsonra.
A fő túraútvonal le volt zárva, mert két évvel ezelőtt 40 fokos forróság volt nyáron, emiatt a hegy tetején lévő gleccserek hihetetlen gyorsan kezdtek olvadni, ami áradásokat okozott, és turistautakat árasztott el.
Overlander Falls – Ez a vízeséses kanyon csupán pár percre van a látogatóközponttól.
Érdemes lesétálni és megnézni, de energia függvényében van egy hosszabb túraútvonal is a folyóparton.
Parker Ridge: 4,2 km 250 m szintkülönbség
Ahogy említettem korábban, ezt a túrát észak felé kihagytuk a borús idő miatt és idő hiányában. Azonban visszafelé időnk is volt és az időjárással is szerencsénk volt, mondjuk kellett hozzá, hogy jókor legyünk jó helyen… Ezt a túrát mondják az Icefields Parkway egyik legszebb túrájának.
Mi amikor leparkoltunk, leszakadt az ég, de mintha dézsából öntötték volna, viszont gyorsan mentek a felhők, úgyhogy gondoltuk hogy várunk egy kicsit. Jól tettük, mert hamar elállt, és útnak tudtunk indulni. De mivel lógott az eső lába, vittünk esernyőt meg esőkabátot is.
Amire aztán szükség is volt, mert épphogy felértünk a csúcsra, nézelődtünk egy kicsit, gyönyörködtünk a gleccserben és meg is érkezett az újabb csapadék, csak nem eső formájában hanem hó / jégdara formájában. Egészen hihetetlen hogy itt a hegyekben milyen gyorsan változik az időjárás.
Lake Louise, grizzly macik
De aztán szerencsésen teljesítettük a túrát, és indultunk vissza Lake Louiseba. Naplemente után értünk oda a tóhoz, így láttuk esti fényekben is a tavat és a környező tájat.
De ami mégszuperebb volt, hogy a tó és a kemping közti 10 perces úton láttunk két grizzly macit az út mentén legelészni: anyukát a bocsával.
9. nap: Vízesés, kanyon, rövidebb túrák
Utolsó teljes napunkon már csak egy kis levezetés volt hátra. Kisebb túrákat, vízeséseket néztünk meg. Ezek is egytől-egyig gyönyörűek voltak. Egyedül Canmore az amire azt mondanám, hogy nem feltétlenül érdemes elmenni oda ha valakinek szűkös az ideje, sokkal inkább Banffra hagyjatok elég időt.
Takakkaw Falls vízesés
Marble kanyon
Paint Pots
Numa Creek
Canmore, Quarry lake
Ezzel a csodás 9 nappal szerintem egész jól kimaxoltuk a kanadai Sziklás-hegységet, bejártuk a Banff Nemzeti Park és a Jasper Nemzeti Park leggyönyörűbb túraútvonalait. Láttunk fekete medvét és grizzly macikat is. Szabad szemmel láthattuk a csodaszép türkizkék gleccsertavakat: Lake Louiset és Lake Morainet. Mindezt úgy, hogy egy szuper kis campervan volt az otthonunk.
Minden természet és túrakedvelő társamnak jó szívvel ajánlom Kanadát, a Sziklás-hegységet és a gyönyörű túrákat a Banff és a Jasper Nemzeti Parkokban. És ha igazán kalandvágyók vagytok, akkor campervannel teljesítsétek ezt az utazást, életre szóló élményekkel lesztek gazdagabbak!
Comentarios