top of page
Szerző képeBerni

Római útikalauz, mit nézz meg mindenképpen az Örök Városban

Róma az örök város, amit legalább egyszer mindenkinek látnia kell.

Rómába látogatás egy valódi időutazás. A város nagy mérete és csaknem 3 millió lakosa ellenére, a Colosseum és a Forum Romanum romjai mellett sétálgatva teljesen az az érzés fog el, mintha egy ókori kisváros macskaköves utcáin sétálgatnál. Bármerre nézel, mindenhol fellelhető egy ókorból fennmaradt emlékmű, rom, templom, épület, járda, ... .


Róma hangulata egészen különleges, mert nagyon nagy hangsúlyt fektetnek arra hogy a nagyvárosi hangulat ne uralkodjon el az emlékek megőrzése felett. Ezért nincsenek nagy felhőkarcolók, magas emeletes házak, hanem az ókor emlékei a romok, a macskaköves utcák, szobrok, díszes oszlopok, templomok sokasága jellemzi az egész belváros hangulatát. De egyébként távolabb a belvárostól is a pár-emeletes épületek jellemzők díszes homlokzati szobrocskákkal, nagy szépen megmunkált ajtókkal. Róma szerintem viszonylag zöld városnak mondható, sok a park és az utcákon is elég sok helyen vannak fás részek.

Ami számomra mégis a legkülönlegesebb volt, hogy szinte minden sarkon (persze egy kis túlzással) ivókutak biztosítják azt, hogy ne szomjazzon senki. Rómának kitűnő ivókút hálózata van. Teljesen váratlan helyeken bukkannak fel, akár egy parkban, akár egy épület falába faragott szobornál, vagy éppen csak simán a járda mellett. Ami különleges hogy a legtöbbjüket el sem lehet zárni, nincs rajtuk csap, hanem csak megállás nélkül folynak. A víz minősége nagyon jó, és nemcsak a fáradt turisták szomját oltja, hanem hűs frissitőként is megállja a helyét egy meleg nyári napon.

A olasz életérzés teljesen beszippantja az embert a kis macskaköves sikátorokban sétálgatva, ahol barátságos, helyi kockásterítős éttermekbe invitálnak minden sarkon egy jó kis olasz pizzára / tésztára / gnocchira. Alig lehet elférni az utcán, mert az éttermek és kávézók saját kis kiülős részei hemzsegnek mind a helyiektől, mind a turistáktól. Ezek a helyek tipikusan a "sok jó ember kis helyen is elfér" mottója szerint vannak berendezve. Háttérben szól az élőzene, vagy éppen csak egymást próbálják túlkiabálni az egymásmelletti asztalnál ülők.

A legtöbb étteremben kemencében (sokszor a vendégek szeme láttára) készülnek a finomabbnál finomabb pizzák.


Hogy jutunk Rómába:

Rómába nap-mint-nap több fapados járat megy. Repülővel érkezés esetén vagy a Leonardo da Vinci - Fiumicino Reptérre, vagy pedig a Ciampino reptérre érkezünk. Az előbbi a nagy nemzetközi reptere Rómának, mely 30 km-re van a várostól a tengerpartnál. A második pedig csupán 16 km-re van a várostól, de kevesebb közlekedési lehetőség van oda. A fapados járatok egy része késő éjjel érkezik, éjfél környékén, amikor már nincs lehetőség tömegközlekedésre. Ekkor a taxi az egyedüli megoldás. A Fiumicino reptérről (előre foglalás esetén) kb. 45-50 Euróért lehet taxit foglalni. Ugyan a Ciampino reptér jóval közelebb van, ez az ár csupán 1-2 Euróval kedvezőbb (ha egyáltalán kedvezőbb). A nappali órákban azonban sokkal egyszerűbb a közlekedés. Akkor van vonat, busz, amely fejenként akár már 6,5 Eurótól bevisz a városba.


Tömegközlekedés:

A nagy forgalom miatt a tömegközlekedés során általában nem pontosan érkeznek a buszok. Úgyhogy lutri hogy mikor jön éppen az adott busz. A metró a leggyorsabb módja A-ból B-pontba jutásnak, viszont onnan semmit nem látni, csak a lepukkant metrószerelvények belsejét. Én egyébként a sétát ajánlom tömegközlekedés helyett, ha valaki bírja és nem pont Róma egyik végéből a másik végébe megy. Egy tömegközlekedési jegy 1,5 Euró, ami 100 percig érvényes az érvényesítés kezdetétől. Nem érdemes bliccelni, mert sok az ellenőr, és csoportosan (rendőri felügyelettel) járnak. Helyszínen fizetés esetén kb. 50 Euró a bírság, viszont későbbi fizetés esetén ennek a duplája. Érdemes egy olyan napot szervezni, amikor nagy távokat teszünk meg, és sokat tömegközlekedünk. Erre a napra érdemes megvenni a 24-órás 7 Eurós napi jegyet.


Szállás:

Nagyon sok megfizethető szállás található a Termini központi vonat-végállomás környékén. Ez a közlekedés, illetve a belváros gyalog-távolsága miatt is nagyon ideális. Én személy szerint ajánlani tudom a Hotel GIUGIU'-t. Ez egy kedves kis család által üzemeltetett egyszerű hotel. Korrekt szállást már lehet találni közel a Terminihez 50 Euró/éjszaka ártól, de persze a határ a csillagos ég. Rómában minden szálláson felszámolják a city tax-et (kb. az itthoni IFA), mely 3,5-4 Euró /fő/éj.


Meg is vagyunk az alapinformációkkal, szóval jöhetnek a látványosságok, amikért nagyonis érdemes ellátogatni Rómába:


Colosseum

A Colosseum, eredeti nevén Amphitheatrum Flavium, Róma legikonikusabb épülete és egyben jelképe. A Colosseumot Vespasianus kezdte építtetni i.sz. 69-ben majd az építkezés fia uralkodása idején i.sz. 80-ban fejeződött be. A Colosseumban elsősorban gladiátorharcokat és más "játékokat" tartottak. Kolosszális méretének köszönhetően a becslések szerint kb. 50-60.000 ember befogadására volt alkalmas. 80 bejárata volt, külön bejáratokon vitték a győzteseket, a halottakat, illetve külön bejáraton közlekedhettek a szenátorok és a papság, a gazdagok és a szegények is.

A Colosseum több szintes volt, és minél gazdagabb, nemesebb származású volt valaki, annál közelebb foglalhatott helyet a küzdőtérhez. Amit a nézők nem láthattak akkoriban az a küzdőtér alatti alagsori szint volt. Ez volt az a szint ahol a gladiátorok felkészültek és közlekedtek. Illetve a vadállatokat is innen húzták fel titkos csapóajtókon keresztül a közdőtérre.

Az ókori amfiteátrum olyan mérnöki precizitással lett megépítve hogy vízi csaták megrendezsésére is alkalmas volt. A küzdőteret fel lehetett tölteni vízzel és gladiátorok és vadállatok helyett, csatahajók viadalát követhették végig a nézők.

Sajnos ha jobban belegondolunk, elég szörnyű hogy a Colosseum azt a célt szolgálta, hogy nézők több tízezrei kövessék végig ahogy emberek és állatok százai, ezrei vesztették életüket csak a nézők szórakoztatása miatt. A híres középkori történetíró Beda Venerabilis így nyilatkozott: „Amíg a Colosseum áll, állni fog Róma, ha elpusztul, elpusztul Róma és a világ is.”


A Covid kezdete óta a Colosseumnál lévő jegyirodákban nem árusítanak belépőjegyet. Ezért az a legjobb ha előre megveszi az ember interneten. (Ahol mellesleg 2 Euró kezelési költséget számolnak fel jegyenként, az amúgy 16 Eurós jegyre.) Ez az alapjegy 24 óra leforgása alatt egyszeri belépésre jogosít a Colosseumba, illetve külön az ettől csupán pár száz méterre lévő Forum Romanumra, az archeológiai ásatások helyszínére valamint a Palatinus-dombra. Viszont fontos észben tartani, hogy téli időszakban 16:30 után nem is lehet már bemenni. Ez a legolcsóbb jegy a Colosseum közdőterének látogatására nem jogosít fel, azonban a fentebbi szintekről nagyon szépen le lehet látni.

Szerintem érdemesebb először a Colosseumba menni, amikor még magasan jár a nap, és úgy bevilágítja az egész belső teret. Majd azt követően, a Forum Romanumra, Palatinusra, ahonnan szép panoráma kilátás nyílik az ókori romokra, melyeket szépen megvilágít a lenyugvó nap.


Forum Romanum, Palatinus-domb

A Colosseumtól a Forum Romanum bejáratáig egy részen nagy kövekből kirakott út vezet, ami egy aprócska betekintés a csaknem kétezer éves történelmi útszakasz egy darabjába. A Forum Romanum nagy része szépen belátható a Via dei Fori Imperialiról, de azért mégiscsak teljesen más érzés kintről nézni, valamint közvetlenül a romok, templomok, oszlopok, diadalívek között sétálgatni, ahol mindennek akkora múltja van, amit még elképzelni is nehéz.

Semmiképpen se hagyjátok ki, hogy "megmásszátok" a Palatinus-dombot, ugyanis elképesztő panoráma nyílik a Forum Romanumra és a Colosseumra is.


Trevi-kút

A Trevi-kút (helyesen ejtve: Trévi-kút) nagy valószínéséggel a második hely a Colosseum után amely mindenkinek beugrik ha Rómára gondol. A több mint 26 méter magas és 49 méter széles barokk szökőkút már a 18. század óta díszíti a várost. A neve, a latin Trivium szóból ered, mely három út kereszteződését jelenti, és ugye valóban így is helyezkedik el.

Illetve a homlokzaton lévő szoborcsoportban lévő szűz a legenda emlékét őrzi mely szerint a szűz segített a mérnököknek megtalálni a vízvezetékeket tápláló forrást.

A mai kornak viszont ennél jóval ismertebb legendája, ami a Trevi-kúthoz kötődik, hogy ha valaki a kútnak háttal állva bedob egy pénzérmét és utánanéz, akkor biztosan visszatér Rómába az örök városba. Tanusíthatom, nálam beteljesedett a jóslat... :)


Állítólag naponta körülbelül 1 millió forint értékű pénz gyűlik össze a Trevi-kútban. Régebben pár hajléktalan ebből gazdagodott meg, azonban mostmár Róma városát illeti az érme- dobálásból összegyűlt pénz, melyet jótékonysági célokra fordítanak.


Pantheon

A Pantheont i.e. 27-ben építtette Marcus Vipsanius Agrippa, Róma isteneinek tiszteletére. A Pantheon az ókori építészet talán egyik legkiemelkedőbb alkotása, mégpedig azért mert a Pantheon dómja még így kétezer év után is a világ legnagyobb vasalatlan betonmennyezete... És ez még nem minden, ugyanis a kupola tetején található egy 9 méter átmérőjű lyuk, melynek következtében ugye akár esik, akár fúj, az épület belseje és a külvilág között nincs lezárás, ezért beesik az eső, a hó. De egyúttal a napfény is beragyogja egész nap a kazettás kupola belsejét, minden napszakban más-más részét megvilágítva. Mivel ugye gyakorlatilag "lyukas" az épület teteje, ezért gondoskodni kellett az épületen belül a megfelelő csapadék-elvezetésről. Viszont amikor bent sétálgat az ember és gyönyörködik az épület gyönyörű belsejében, akkor nem lát csatornákat, lefolyót, semmi nyomát a vízelvezetésnek, mégis megfelelően "meg van oldva".


A Pantheon belsejében pontosan elférne egy 43,3 méter átmérőjű gömb, amely ugyancsak az épület tökéletességét mutatja.

Ugyancsak nem elhanyagolható a portico, vagyis az épület fedett előtere. Melynek tetejét 16 darab díszes korinthoszi gránitoszlop tartja. Az egyiptomból származó oszlopok csaknem 12 méter magasak, és egyenként 60 tonnát nyomnak. Tehát ez is azt mutatja, hogy mennyire elképesztő emberi alkotás ez az épület, főleg figyelembe véve, hogy csaknem 2000 éve épült, amikor még nem voltak olyan sokat tudó gépek, mint ma, hanem csak a nyers emberi erő.


Spanyol lépcső

A Spanyol lépcső Európa leghosszabb és legszélesebb kültéri lépcsője. Ez az óriási, 138 lépcsőfokból álló lépcsősor már régen is népszerű gyülekezőhelye volt utazóknak, küföldieknek, művészeknek. Sokan itt próbáltak szerencsét kösztümbe öltözve, abban reménykedve hogy esetleg egy tehetős művész / pártfogó felfedezi őket.

Központi elhelyezkedésének köszönhetően ma is sokak látogatják, és szívják magukba a római életérzést, melyet az utcazenészek a kedves melódiáikkal méghangulatosabbá varázsolnak. A lépcsősor a Piazza di Spagnat (a Spanyol Nagykövetség helyszínét) köti össze a fent magasodó Trinita dei Monti templommal, mely előtt egy Egyiptomból származó római kori Obeliszk magasodik.

A lépcsősor alján pedig a Fontana di Barcaccia szökőkút található, ami elsőre érdekes lehet hogy egy szökőkútnál miért egy süllyedő hajót ábrázoltak, azonban ennek is van magyarázata. Ugyanis a kút vizét tápláló vízvezetékben nem volt elég nagy a nyomás, így nem volt megvalósítható a magasba törő vízi játék, ezért a szökőkút egész szoborkompozícióját ennek megfelelően készítették.


Piazza Navona

A Piazza Navonán már nem mutatkozott az előbbi probléma, ugyanis három nagy szökőkút díszíti a nagy teret. Melyek közül a középső nagy a híres "Négy folyó szökőkútja", mely négy kontinens fő folyóját jelképezi: a Dunát Európából, a Nílust Afrikából, a Gangeszt Ázsiából és a Río de la Platát Amerikából. A Piazza Navonára a barokk építészeti stílus jellemző, melyről a szökőkutak mellett a 17. századi Sant'Agnese in Agone templom is tanúskodik.

A téren nagyon hangulatos sétálgatni. Sokszor van élőzene, illetve körben kis hangulatos éttermek, kávézók várják a pihenni / enni vágyó turistákat. Ha egy kicsit azonban beljebb mentek a kis utcákon, akkor mégtöbb étterem próbál majd becsalogatni egy finom, igazi olasz pizzára vagy tésztára. Rómában az átlag éttermekben általában 8-15 Euró között van egy pizza, a tésztaételek is hasonlóan ebben az árkategóriában mozognak. De ki lehet fogni jó Menü-ajánlatokat, ahol a menüben kaptok egy levest / előételt, egy főételt (pizzát, vagy valamilyen tésztafélét) és egy kis desszertet vagy innivalót, mindezt kb 15 Eurótól lehet már találni, de persze nem minden étteremnek van menü-opció a kínálatában.


Villa Borghese

A Villa Borghese egy gyönyörű park a Spanyol lépcső tetejétől csupán pár perc sétára. Gyalogosan minimum 1-2 óra mire kényelmesen körbejárja az ember, viszont van lehetőség (elektromos rásegítésű) Bringóhintó bérlésre, mely két főnek egy órára 12 Euróba kerül, de szerintem mindenképpen megéri, mert szuperül körbe lehet járni vele a parkot.

Nagyon hangulatos program, van kis csónakázótó, mini állatkert, bábszínház, mozi, és egy- két gyerek vidámparki játék is.


II. Viktor Emánuel emlékmű

Ez az óriási építmény a Piazza Veneziánál ékeskedik már az 1900-as évek elejétől. Az emlékművet II. Viktor Emánuel tiszteletére emelték, aki az egyesült Olaszország első királya volt.

A belépés díjtalan (csak a legfelső, lifttel elérhető szintért kell fizetni pluszba egy borsos összeget). De már az ingyenes részről is nagyon szép kilátás nyílik minden irányba. Az épület belseje nem nagy szám, de a külső teraszainak kilátásáért mindenképpen érdemes bemenni!


Via Appia Antica, 195-187

A Via Appia Antica az ókori Római Birodalom legfontosabb útja volt. Az utat i.e. 300-as években Appius Claudius Caecus (római cenzor) kezdte építtetni, majd hosszabbítások után a teljes hossza elérte az 563 km-t. Eleinte hadászati céllal készült, hogy tudják biztosítani a hadseregek utánpótlását, azonban emellett is óriási jelentősége volt, ugyanis ez az út kötötte össze Rómát a görög és a keleti világgal. Az útszakasz egyes részein még ma is a régi ókori nagy kövek vannak, amibe elképesztő belegondolni, hogy azok a kövek már több mint 2000 éve ott vannak, és mennyi mindenki, minden áthaladt már rajtuk.


Természetesen mai emberként igencsak oda kell figyelni, és a lábunk elé kell nézni, mert teljesen szabálytalan, eltérő méretű domború kövekből van kirakva, melyek között ugye kisebb mélyedések vannak. Tehát mai szemmel nem tűnik kényelmes megoldásnak egy ilyen úton többszáz kilométert végigmenetelni, illetve szekérrel végigdöcögni. De akkoriban ez is óriási segítség volt, mert így nem a sárban kellett menni, és az út több mint 4 méteres szélességének köszönhetően 2 szekér is elfért egymás mellett.

Azt érdemes figyelembe venni hogy ma már az út csak egyes részein vannak ezek a nagy eredeti kövek, más részeken "mai" macskakövekkel van mostmár kirakva, vagy esetleg le van aszfaltozva. Ezért ha biztosra akarsz menni, akkor én azt ajánlom, hogy a Via Appia Antica, 195-187-t üsd be a Google Mapsba, és ott van egy párszáz métres eredeti nagyköves szakasz. Ha nem béreltek kocsit, akkor érdemes busszal menni, a Colosseumtól a 118-as busszal lehet odamenni (nem jár olyan sűrűn). Én azt javaslom, hogy az Appia Pignatelli/ Caetana megállónál szálljatok le, és onnan keresztbe gyalogosan át lehet menni a Via Appia Anticára. Fontos hogy a Google Maps egy 1 óra 45 perces gyalogos kerülőt ír, mert azt mutatja hogy nem lehet ott a buszmegállótól kicsit visszafele lévő kis utcánál átmenni, de valójában át lehet, így csupán egy 5-10 perces séta egy meredek szűk utcán felfelé és máris ott vagyunk a Via Appia Anticán.

Vatikán, Szent Péter-bazilika

A Vatikán a világ legkisebb területű és népességű, nemzetközileg is elismert városállama. Csupán 0,44 km2 és körülbelül 800 lakosa van. A Vatikán 1929. február 11-én, a lateráni egyezmény eredményeképpen jött létre a pápai állam jogutódjaként. A Vatikán a katolikus egyház központja és egyben a Pápa lakhelye.

A Vatikán városfala körülöleli a Szent Péter-bazilikát, a Szent Péter teret, a Vatikáni Múzeumokat és a Pápa rezidenciáját. Ha valaki Rómába látogat, akkor mindenképpen iktassa be a Vatikánt az útitervébe és ugye az már csak természetes, hogy ekkor az ember keresztül sétál a Szent Péter téren, megcsodálva a bazilikát kívülről, viszont a bazilika belülről is egy "kötelező" elem.

Kolosszális mérete, gazdag díszítése tükrözi hogy igen ez valóban nem egy hétköznapi bazilika, hanem a keresztény világ elsőszámú szent temploma! Ahhoz hogy bejussunk a bazilikába, egy átvilágításon kell átmenni. "Normális időkben" - gondolok itt a járvány-mentes időszakra óriási kígyózó sorok, több órás várakozás jellemzi a bejutást, ezért célszerű nagyon korán kelni, és odamenni. Viszont Covid idején a várakozási idő mindenhol csupán töredéke az "eredeti" több órás várakozási időnek.


A bazilikába a belépés ingyenes, viszont fel lehet menni a kupolájába is, ezért azonban fizetni kell. Két verzió van:

  1. 551 lépcsőfokon keresztül való feljutás 8 Euróba kerül fejenként,

  2. Viszont lehet választani a liftes kombinációt is 10 Euróért, ahol a táv elejét lifttel lehet megtenni, viszont az utolsó 230 lépcsőfokot ugyanúgy meg kell mászni. Ami nem is csoda, mert az a szakasz annyira keskeny és kicsit íves is (ugye követi a kupola ívét), hogy nemhogy lift nem férne el, de még egy termetesebb ember is éppenhogy csak fel tud jutni gyalogosan.

Aki klausztrofóbiás, annak nem ajánlom a kupolába való felmenést, mert az utolsó szakasz tényleg nagyon nagyon szűkös. VISZONT mindenki másnak nagyon is ajánlom, mert mégiscsak nem egy mindennapi élmény, a világ második legnagyobb keresztény templomának kupoláját belülről megcsodálni, meg persze a külső részéről megcsodálni az egész Vatikánt, a Szent Péter teret, a Pápa lakhelyét, na meg persze a háttérben Rómát.

Sokan összetévesztik, DE Veletek ez semmiképp ne forduljon elő! A Szent Péter-bazilika kupolája nem egyenlő a Sixtus-kápolnával! Mindkettő a Vatikánban van, mindkettő világhírű azonban teljesen különböző, ugyanis a Sixtus-kápolna a Vatikán Múzeumban található.

A Sixtus-kápolna mennyezetfreskója Michelangelo alkotása. A több Bibliai részlet között, Ádám teremtésének festménye a legismertebb. A kápolna mennyezetfeskója a világ legnagyobb egybefüggő freskója (540 m2), amit évente emberek milliói keresnek fel.

Mint említettem, a kápolna a Vatikán Múzeum része, melybe 17 Euró a belépő. Viszont ez nemcsak a Sixtus-kápolna megtekintésére jogosít fel, hanem a Vatikáni Múzeumok összességének megtekintésére, ahol a római katolikus egyház és a pápaság által az évszázadok során felhalmozott hatalmas festmény, szobor, könyv, római kori leletek, ... , gyűjteménye található.


Angyalvár, Tevere, Trastevere

Tevere folyó, (latinul: Tiberis) mely átszeli Rómát, és mely fölött számos híd ékeskedik. Ezek közül talán a legszebb az Angyalvárhoz vezető St. Angelo gyalogos híd, melyet angyalok díszítenek. És melyről csodás fotókat lehet készíteni az Angyalvárról, vagyis a Castel Sant’Angeloról, mely Hadrianus császár síremlékének helye.

Ez korábban erődítményként és börtönként is funkcionált, ma pedig már múzeum került benne kialakításra. Az ókori római belvárossal egy vonalban, csak a folyó másik oldalán helyezkedik el a Trastevere negyed (városrész), amely aranyos kis macskaköves utcácskáival, hangulatos kis éttermeivel mindenképpen megér egy sétát, ha belefér az időbe.


Campo de' Fiori

A Campo de' Fiori Róma legrégebbi piactere. Sajnos nem mindig pozitív dolgok kapcsolódtak a térhez, ugyanis 1600-ban itt végezték ki az olasz filozófust, szerzetest, Giordano Brunot. Manapság azonban szerencsére csupán piacként funkcionál, és nem is akármilyenként.

Több soron keresztül válogathatunk a friss zöldségek, gyümölcsök, sajtok, virágok és szuvenírnek csomagolt tészták széles választékából. Az egyik zöldségesnél például elképesztően sokszínű méretes zölsdégváléaszték volt, a fekete paradicsomtól kezdve a szinte fej-méretű paprikáig tényleg minden volt. Egy-két árus nagyon tukmálós, viszont vannak olyanok is akik a látogatóra hagyják a beszélgetés, érdeklődés kezdeményezését.

A legszuperebb az egész piacon egy árus volt, aki hihetetlen showt csinált maga körül. Konyhai kis eszközöket árult, mint például hámozó, spirálozó, lyukvágó és citrom-csap, és a "mutatványainak" köszönhetően sokkal sokkal többen vásároltak nála, mintha csak úgy simán ki lettek volna rakva az eszközök a pultra. Ugyanis élő bemutatót csinált. Volt nála egy nagy rekesz zöldség, és parádésan, vicceskedve bemutatta hogy mikre is képesen ezek az eszközök. Annyira jó volt, és olyan szuper dolgokat mutatott, hogy tényleg szerintem a piacon lévő összes ember, előbb vagy utóbb kikötött a pultjánál. Nekem biztos hogy egy életre emlékezetessé tette ezt a piaci látogatást.


A Máltai Lovagrend Kulcslyuka

Ha valakinek több mint 3 napja van Rómában, és tudja hogy minden fő látványosságra jut idő, akkor egy aranyos kis érdekesség az Aventino dombon a Máltai Lovagrend központjának kapuján található kulcslyuk. Ha belenézünk ebbe a kis 1,5 centis kulcslyukba, akkor egy lugas folyosójának végén pont a vatikáni Szent Péter-bazilika kupoláját láthatjuk mérnöki pontossággal a "kép" közepén.

Régebbi telefonnal nem lehet róla megfelelő képet csinálni, de olyannal aminek már fejlettebb a kamera rendszere, már egész jó képeket is lehet csinálni. Amennyiben reggeli órákban látogat ide az ember, akkor a dombról lesétálva célszerű becélozni az Igazság Szája szobrot. Viszont útközben lefelé még van pár kisebb park ahonnan csodás kilátás nyílik a városra.


Az Igazság Szája (Bocca della Verità)

Ez az antik korból számazó nagy faragott kőkorong, ma a Santa Maria in Cosmedin-templom előcsarnokában található. A legenda szerint ha egy hazug ember bedugja a kezét a szobor szájánál lévő nyílásba, akkor a szobor leharapja.

Nálunk itt is beigazolódott a legenda, ugyanis ugyanannyi kezünk van, mint a római utazásunk előtt.. :)


Capitolium / Campidoglio és Romulusz és Rémusz szobra(i)

Róma hét dombja közül a Capitolium a egyik leghíresebb. Nem is csoda hiszen ha átsétálunk a Piazza del Campidoglion, a Capitolium főterén, akkor egész elképesztő kilátás tárul elénk. Beláthatjuk az egész Forum Romanumot, háttérben a Colosseummal.

Illetve a Piazza del Campidoglio azért is különleges, mert teljes egészében Michelangelo műve, nem csak a tér hanem az azt körülvevő épületek is.

És ezen felül még Romulusz és Rémusz farkasos szobrát is fellelhetjük. (Amúgy az Igazság szájánál lévő önkormányzati épület falán is találkozhatunk egy másik Romulusz és Rémusz szoborral.)


Ostia

Ostia egy kis tengerparti kis elővárosa Rómának. Ha valaki éjjel érkezik a Fiumicino reptérre, akkor jó ötlet ott éjszakázni. Ugyan sokkal közelebb van a reptérhez mint Róma, csupán 8 km-re. (Viszont a reptéri taxik nevetségesen magas összeget elkérnek akár 60-70 Eurót is. Ezért mindenképpen kérjetek taxi elérhetőséget a lefoglalt szállástól, mert ha nem reptéri taxival mentek, hanem Ostiaival, akkor 25-35 Euróért be lehet jutni Ostiába éjjel. Ami ha belegondolunk még így is horror összeg egy 8 km-es útért, dehát éjjel már nincs tömegközlekedés..)

Másnap délelőtt, egy tengerparti séta, és Ostia belvárosában egy kis bóklászás megfelelő kezdete a római kalandnak. És Mivel Ostia még területileg Rómához tartozik, ezért egy egyszerű vonatjeggyel 2 Euróért be lehet vonatozni Rómába.


Láthatjátok hogy rengeteg csodás látnivaló van Rómában, és szerintem egy tökéletes ötlet egy hosszúhétvégés kiruccanásra. Ahhoz hogy a fenti főbb látványosságokat kényelmesen be tudjátok járni 4-5 napra van szükség.


Remélem tetszett az összefoglalóm és sok hasznos tippet, segítséget tudtam nyújtani Nektek!


Szép napot!

Berni

Comentários


bottom of page